Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

k_init-rw.pngastélyosdombó egykor királynéi birtok volt, melyet még 1323-ban Károly Róbert király adományozott Zákány comesnek, valamint fiainak, Conrádnak és Noénak, mely adománylevelet 1412-ben Zsigmond király Dombai Péter fia György és Dombai Konrád fia István kérelmére átírt és megerősített. 1493-ban Kornis Mihálynéé volt, aki Dombai leány volt, és aki itteni birtokrészeit az Enyingi Török családnak adta el. 1506-ban II. Ulászló király eladományozta néhai Dombai Dávid itteni birtokait. A 16. század elején Dombón erődítmény is volt, melyet 1541-ben Török Bálint ostrom alá is vett.

1553-ban I. Ferdinánd Dombai Ferenc János nevű fiának, Alsólendvai Bánffy István várnagyának, Dombó, Zádor, Tóti, Homok, Fok, Adórján, Apáti, Diós, Kisfalud és Viszló helységekben levő birtokaira új adománylevelet állított ki. Ez a Dombai János volt Verőce kapitánya, aki – mivel Verőce várát a töröknek gyáván feladtaelveszítette itteni birtokait, amelyeket I. Ferdinánd király Nádasdy Tamásnak adományozott. Ennek ellenére 1583-ban mégis a Dombai család volt a helység földesura. 1554-ben Dombó már a törökök által megszállt területek közé tartozott. Az 1565-1566 évekből fennmaradt adólajstrom szerint 15, az 1571-ben pedig 33 házból állott.

1600-ban Haraszti Deseő Benedek volt Dombó birtokosa. A 17. század első felében kihalt a Dombai család, utolsó sarja, Dombai Ilona, Koppányi Péter neje lett. Leánya, Anna pedig Pottyondy Istvánhoz ment nőül, minekutána a Dombaiak itteni birtokai a Pottyondyakra szálltak. Pottyondy István a Dombaiaktól öröklött javakat 200 aranyért Borbély Györgynek zálogosította el, aki aztán a birtokot 1682-ben Zajgár Györgynek bocsátotta át. 1700-1702 körül a Zajgár (Szaigar) és a Mustos családok voltak Dombó birtokosai, 1726-ban azonban az egész helység Zajgar Györgyé lett, aki a zálogjogot magához váltotta, majd 1730-ban Dombóra királyi adományt nyert. Zajgár György örökösök nélküli halála után Dombó a királyi kincstáré lett, a kincstártól 1767-ben Nedeczky Károly és Tamás vásárolták meg. 1854 után a Nedeczkyektől Kund Vince és Krammer Ferenc vették meg, majd Kund birtokai vétel útján Hegyesy Kálmán, később Ivankovics István, utána pedig gróf Erdődy Rezső kezére kerültek.

a_init-rw.jpgfalu gyarapodása A 19. század végén a falu határában levő Temető-dűlőben őskori telep nyomaira bukkantak. Az újkori település már több száz éve létezett, amikor 1788-ban megjelent első pecsétje. Iskolát 1720-ban nyitottak itt, az oktatás egészen 1950-ig tartott a településen, ekkor szüntették meg alsó-felső tagozatos iskoláját. Azóta a közeli Darányba járnak tanulni a gyerekek. Az iskolával együtt elhalt az addig jól működő kultúrcsoport is, és megritkultak - mára pedig már teljesen elmaradtak - a nevezetes dombói szüreti bálok.

Egykor lovairól volt ismert országszerte Kastélyosdombó neve. Az Erdődy grófok az ország egyik leghíresebb lótenyészetét hozták létre a községben, Ők maguk a legjobb hazai lótenyésztők hírében álltak.

kastelyosdombo---ifj.-grof-erdody-rudolf-kastelya.jpg

Ifj. gróf Erdődy Rudolf kastélya utcafronti nézetből...

udvozlet-kastelydomborol---ifj.erdody-rudolf.jpg

... illetve az udvar vagy park felől nézve.

Ugyancsak a korukat messze megelőzve szarvas tenyészetet is létrehoztak ezen a vidéken. Ahol ekkora hagyománya van az állattartásnak, ott mélyen bele ivódott a helyiek vérébe ez a tudás. A grófi világnak már vége, a kastélyban egy ideig szociális otthon székelt, napjainkban pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet [MÖSZ] tevékenykedik - egyre nagyobb sikerrel! -, azonban az állattartás az elmúlt évtizedekben is, és talán még ma is fontos szerepet játszik Kastélyosdombón.

1897-ben megalakult a dombói hitelszövetkezet, a 20. század elején leventeegyesület és polgári lövészegyesület is működött itt, 1921 és 1928 között Hangya Szövetkezet is volt. Mind az első, mind a második világháborúnak 1313 hősi halottja volt, utóbbi alkalommal ezen kívül még nyolc embernek nyoma is veszett.

1910-ben 601 lakosából 599 magyar2 német volt. Ebből 183 római katolikus406 református10 izraelita volt. A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1938-tól 1947-ig itt volt a központja egy tejszövetkezetnek1950-ben megalakult a Rákosi termelőszövetkezet1951-től a Búzakalász és a Felszabadulás nevű téesz működött a településen, 1957 és 1959 között pedig a Népakarat nevű. Az állattartás mindig is fontos szerepet játszott a falu életében, az 1960-as években például a Barcsi járás átlagát mintegy harmadával haladta meg a helyi szarvasmarha-állomány.

A dél-somogyi kisközség takaros házainak javarésze hagyományos stílusban épült. A település lakossága mára már  többségében katolikus, kisebb részt református. A református vallás már a XVI. század második felében elterjedt a településen. A jelenlegi templom 1828-34 között épült..

kastelyosdombofo38_01_1024x.jpg

A Szentendrei Szabadtéri Múzeum© őrzi a település korabeli utca-képeit, azokat az ingatlanokat, amelyeket érdekesnek, értékesnek találtak. Mint a fotón látható Fő utca 38. szám alatti szép lakóépületet, 1974-ben...

      

 

 
 

 

Profilkép




Látogató számláló


Statisztika

Most: 1
Összes: 28433
30 nap: 926
24 óra: 45